Miért fontos, hogy Kabbalát

tanuljunk?

Hatodik érzék

A "Körülölelő Fény" érdemében

Valahányszor Kabbaláról beszélnek, rögtön a következő megjegyzéseket lehet hallani: a Kabbala tanulásától meg lehet bolondulni; a Kabbala tanulása csak 40 éves kor felett biztonságos; a férfi házas kell, hogy legyen mielőtt Kabbalát kezd tanulni; nőknek tilos Kabbalát tanulni; mindaddig, míg valaki nem jártas kellőképp a Halachot-ban (a zsidó szokásjogban), nem lehet Kabbalát tanulni; a Kabbala betérít a vallásba; vagy, hogy a titkos Tórai magyarázatok tanulását megelőzően, köteles az ember először az egyszerű magyarázatokat tudni.

Magyarán, az általános vélemény az az, hogy nem kell vele foglalkozni. Az "Előszó a Tíz Szfirá Tanulmányához" c. írásában Báál HáSzulám (Rabbi Jehuda Léjb HáLévi Áslág) a következőképp írja le a kérdéseket, amelyeket a Kabbalát bár tanulni akaró, ámde félő érdeklődő vet fel:

"És szemeim látják, hogy mindazok, kik a nemzedékemben a Tórát tanulják, mind egy véleményen vannak, és elemelik kezüket a Rejtett Tantól, és a kérdezőiknek is csak azt tanácsolják, hogy minden kétséget kizáróan inkább egy lap Gemárá-t tanuljanak, mintsem, hogy Azzal foglakozzanak."

Ennek az aggálynak az egyik forrása, egyrészt az attól való félelem, hogy a Kabbala tanulása miatt majd a Parancsolatokat örző réteg nem fogja többé tartani a Tórát és a Parancsolatokat, noha pedig láthatjuk, hogy a vallástól való elmenekülés már jópár nemzedék óta - teljesen függetlenül a Kabbala tanulásától –igenis létező jelenség. Zsidók milliói asszimilálódtak, és a számuk csak évről-évre növekszik. Márpedig ez a folyamat nem a Kabbala tanulása miatt történik.

Az igaz, hogy száz évvel ezelőttig minden zsidó vallásos volt, és hogy mindgyiknek volt valamiféle kapcsolata a zsidósággal, azonban a felvilágosodás korában még nem adatott meg számukra a lehetőség, hogy a tudományok iránti késztetésüket a Tórának azzal a részével elégíthessék ki, amely pedig valóban kitölthette volna ezt a hiányukat, lévén, hogy egyedül csak a Kabbala tud választ adni az embernek a létezésére és megnyugtatni őt, márpedig ez a rész, akkor még nem állt a rendelkezésükre.

A vallástalanokban, ezzel szemben, megvan a félelem, hogy majd ettől vallásossá válnak. Azonban látni lehet, hogy annak ellenére, hogy napjainkban nagy hullámban térnek vissza az emberek a vallásos élethez, csak nagyon kevesen mennek ezen át amiatt, merthogy Kabbalát tanulnak, a többsége a vallás szokványos keretein belül lesz vallásos. A lényegre térve, még maga Ári, a szent nagy kabbalista írta, hogy az ő idejétől kezdődően a Kabbala szánva van: férfiaknak, nőknek, gyermekeknek, nemzsidóknak, mindenki tudja és köteles tanulni a Kabbalát. A nemzedékünk legnagyobb kabbalistája, és egyben Ári követője, Báál HáSzulám, hátrahagyott a nemzedékünk számára egy olyan tanulási módszert, amely minden ember számára, aki csak tanulni akar, megfelelő.

A tanulás maga azt a célt szolgálja, hogy vágyat teremtsen bennünk, egy edényt, amelybe majd befogadjuk a valódi lét feltárulkozását. Egészen addig, míg nem érünk el arra a pontra, hogy már érezzük a spiritualitást, a valódi lét feltárulkozását, soha, egy alkalommal sem fogjuk tudni, hogy mit is érthetünk spiritualitás alatt. Beszélni tudunk világokról, Párcuf-okról, ilyen vagy olyan műveletekről, azonban a számunkra ezek csak értelem nélküli, puszta szavak lesznek. Azonban ha a hatodik érzék által ténylegesen is kapcsolatot teremtünk velük, úgy valóban látni és érezni fogjuk őket. S akkor már tényleg konkrét érzelmi mondanivalóval fognak bírni a számunkra.

A Kabbala könyvei kezdenek egyre jobban elterjedtté válni a napjainkban - amely jelenséget a korábbi nemzedékeknél nem találhattuk meg. Néhány száz évvel ezelőtt lehetetlen volt hozzájutni a Kabbala könyveihez. Az egész minden kabbalistáról kabbalistára szállt. Egyszerű emberhez ilyen könyv nem juthatott el.

Napjainkban megfordult a helyzet. Amennyi anyagot csak lehet, szét akarnak szórni az emberek között és hívni mindenkit, hogy csatlakozzék a Kabbala tanulásához. Amennyiben valaki ezekből a könyvekből tanul, a spiritualitás után vágya megnövekszik. Eközben a körülöttünk levő Körülölelő Fény ugyanazt a valódi világot - amely egyébként rejtve van előlünk - egyfajta spiritualitás utáni, különleges kegyként kezdi el visszasugározni a hozzá közeledni akarókhoz, és ezzel az ember még jobban és még jobban vágyakozni kezd utána.

Nagyon fontos tudni, hogy mi az, amit az ember olvashat. Aki nem akar tévútra menni, ajánlatos, hogy csak kizárólag a nemzedékünk nagy kabblistáitól olvasson: Rabi Jehuda Áslág-tól (Báál HáSzulám), és a legidőseb fiától, Rabbi Baruch Áslág-tól (Rábás). Az ő írásaikban lelhetünk rá a legújabb metodikára, rendszerre, amely figyelemmel a jelen nemzedék lélek típusára, utat mutat abban, hogy miként lehet a spiritualitást elérni.

Ez nem azt jelenti, hogy minden más könyv hiteltelen volna, hanem, csak hogy azok nem megfelelőek mi nemzedékünk lelkei számára. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, merthogy azok a korábbi generációk számára íródtak, s mert azok nem a mi időnk kabbalistáitól születtek.

Rabbi Baruch Áslág-tól ajánlott könyvek:

"Mátán Torá" (Tóra-adás)

"Prí Háchám" (Bölcs Gyümölcse) két részben: értekezések és levelek.

"Az 'Előszavak' Könyve".

"A Tíz Szfirá Tanulmánya" – 16 kötetben.

"Bét Sáár HáKávánot".

"Or HáBáhir" (Világos Fény).

"Even Szápír" (Zafír Kő).

Ári "Éc Hájim" c. könyve – Báál HáSzlám magyarázatával.

A Zohár Könyve – Báál HáSzlám magyarázatával.

Báál HáSzulám legidősebb fia, Rabbi Baruch Salom Áslág, tovább folytatta az apja útját. A könyvei pontosan az apja által tanítottak szerint épülnek fel. Ő egy kissé tovább bontja és finomabban elemzi az apja írásait. Az egyedi írásaival közelebb hozza a számunkra a Kabbala kifejezéseit, és valamelyest megkönnyíti a Zohár-hoz és Ári írásaihoz készített valódi magyarázatok érthetőségét.

Rabbi Baruch Áslág ajánlott könyvei:

„Sámáti” („Hallottam”).

„Dárgot HáSzulám” („A létra fokozatai”).

„Birkát Sálom” (Béke Áldása).

Értekezések könyve.

„Slávéj HáSzulám” („Létrafokok”).

„Előszavak az Igaz Bölcseletéhez” – Rábás magyarázatával.

„Bevezetés a Kabbala Bölcseletéhez” – Rábás magyarázatával.

„Igrot Rábás” (Rábás levelei).

S hogy a tanuló nehogy félremagyarázza az egyes dolgokat, segítségül egy „kérdés-felelet”-, illetve „szavak és kifejezések magyarázata” gyüjtemény készült. A tanulás folyamán a figyelem nem az olvasottak mély és átfogó megértésére, hanem a spirituális igazságra kell, hogy irányuljon. Ami fontos, hogy a tanulást ne csak észbeli, hanem spirituális indítatás is vezérelje.

A tanulás célja, hogy az ember megtalálja és felfedezze a közte és a könyvben írottak közti kapcsolatot. Ez a cél mindig a tanuló szeme előtt kell, hogy lebegjen, ugyanis a kabbalisták kizárólag csak emiatt írták le, amit saját maguk által elért észleléseket. Semmi esetre sem azért, hogy bölcsebbek legyünk, és hogy mint a tudósok tudjuk, miként épül fel és viselkedik a világmindenség. A helyes megértést szolgálja „A címszavak szótára”. Az embernek csak akkor szabad bármit is olvasnia és tanulnia a kabbalisztikus művekből, ha az olvasott kifejezéseket és szavakat képes a helyes módon értelmezni. Egyéb esetben mint történelem-könyvet magyarázná a Tórai könyveket, és csak üres képekben magyarázná félre a dolgokat.